13 éves voltam. És imádtam ezt a zenei bravúrt. Még most is jól emlékszem rá.
Jött ez a kimondhatatlan nevű fickó és különböző zenei világok stílusban énekelte el ezt a népdalt. Kísérte a Stúdió 11.
Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra,
Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba.
Szállj le, szállj le gyönge kis madárka,
Szánj meg, bánj meg gyönge kis madárka!
Az én kedves vacsorám csak egy piros alma,
Az én vetett nyoszolyám csak egy marák szalma.
Szállj le, szállj le gyönge kis madárka,
Szánj meg, bánj meg gyönge kis madárka!