Rámszáradt a világ elmúlt a lendület
Kiégett minden tűz nincsen már hevület
Régebben sok mindent akartam és vágytam
Kerestem a helyem valamit találtam
Most ez itt már nem jó mennék megint tovább
Üldöznék még álmot vágynék még sok csodát
Rámszáradt a világ jaj megkövesültem
Érzem az élettel bizony jól felsültem
Gondolatban még tán tudnék jól szárnyalni
Igazából már csak szeretnék meghalni
Ballagnak a napok eléggé egyformák
Mintha az ízeket tőlem mind megvonnák.
Rámszáradt a világ kihültem ezt érzem
Semmi új kalandra nem vagyok már készen
Szeretném azt hinni még fiatal vagyok
És hogy még elérem amit csak akarok
Talán ez igaz is a semmit érem el
Hiszen most pontosan a semmi érdekel
Rámszáradt a világ ezt vettem pont észre
Formázott az élet rohadtul nem készre
Energiát öntök magamba és lépek
Legyenek hát újra vágyak álmok képek
Figyelek arra hogy még miket szeretnék
És innen tovább még hogy s hova mehetnék
A friss víz-lendület tolja a köveket
Lerázom mi száradt új utat követek
Érzek még magamban bőven élő erőt
Látok én még várost erdőt új szeretőt
Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár
Még oly sok izgalmas új élmény s dolog vár
Nem nem száradt rám a világ
Újból erőt adnak imák
Megmozgatom az izmomat
Figyelem még mi hívogat
Leverem mi már rámszáradt
Egy új dal bennem szétárad
Száradásról szó sem lehet
Most azonnal fel is kelek
A bennem élő gyerekkel
Új játszótérre megyek el
Hív a világ az élet
Élem a mesémet
A tett-vágytól égek
Flow-folyóba lépek
(Celeste Roberge szobra)